KUTATÁSMÓDSZERTAN

A kutatások kiinduló pontját a levéltári vagy könyvészeti forrásokban, szemtanúk elbeszéléseiben fennmaradt harcleírások jelentik. Elsősorban azokon a magyar vagy külföldi helyszíneken végzünk kutatásokat ahol magyar alakulatok harcoltak, másodsorban magyarországi második világháborús események színhelyein.

A terepkutatás feltétele, hogy a leírás elég adatot tartalmazzon a helyszín behatárolásához. Ha ez teljesül, összegyűjtjük a rendelkezésre álló térinformatikai anyagot: korabeli térképeket, légifelvételeket, jelenlegi 1:25 000 és 1:10 000 - es térképeket, légifelvételeket, korabeli és jelenkori terepleírásokat. Ezek segítségével a jelenlegi térképekre vetítve megpróbáljuk rekonstruálni a terep egykori állapotát. Elsősorban a növényzet, vízrajz, településszerkezet és mezőgazdasági tevékenység kap hangsúlyt.

Ezt követi a terepbejárás, mely során az 1:25 000-es méretarányt áttekintő térképnek, az 1:10 000-es térképeket pedig munkatérképnek használjuk. A terepbejárás előkészítése során az egyes térképlapokon és légifelvételeken GPS kalibráló pontokat választunk ki. Ezek a terepen és a térképen/légifelvételen egyaránt jól beazonosítható, minél kisebb kiterjedésű objektumok (háromszögelési pont, útkereszteződés, áteresz, kisméretű épület stb.) legyenek. Fontos, hogy minden térképlapon legalább kettő, a szelvény két ellentétes sarkában található pontot jelöljünk meg. A terepbejárás útvonalát úgy tervezzük, hogy a kalibráló pontok (legalább 2 +1-2 tartalék) GPS koordinátáit bemérjük és útpontként rögzítsük. Ennek hiányában nem tudjuk a számítógépre letöltött GPS pontjainkat térképre vagy légifényképre vetíteni.

A terepbejárás során megkíséreljük beazonosítani az egykori események helyszínét. Ennek során egyeztetjük a leírásban közölt tereppontokat a valós terep objektumaival. A vélt helyszín GPS koordinátáit szintén bemérjük és rögzítjük. Amennyiben a helyszínen gödröket, árkokat észlelünk, ezek helyét szintén útpontként rögzítjük a GPS-en. A helyszínt átvizsgáljuk fémkereső műszerrel is, de az előkerülő leleteket nem szedjük fel, hanem fényképezés vagy rajzolás után a megtalálás helyén hagyjuk. Ezek helyét szintén bemérjük GPS-el.

A terepbejárás után számítógépre töltjük a GPS-en rögzített útpontokat. A készülékkel kompatibilis program segítségével ( GARMIN Etrex Legend GPS-t és GPS Track Maker programot használunk) kalibráljuk a digitalizált (beszkennelt) térképet és légifelvételt. Ekkor megjelennek a térképen/légifelvételen az általunk rögzített pontok. Ellenőrizhetjük az esemény leírása vagy ha fennmaradt vázlat, akkor annak felhasználásával, hogy jó helyen jártunk-e. Az esetleges állásnyomokat összevethetjük a légifelvételen látható nyomokkal.

Az elemzés után, a már kalibrált térképen és légifelvételen GPS pontokat jelölhetünk meg, melyeket azután visszatöltünk a készülékre és a terepen annak segítségével megkeresünk.

Két példa:

- A harcok során általában az erdőszélek voltak a frekventáltabbak. Sűrű, áttekinthetetlen erdőben célszerű bemérni az idősebb fák helyét, mivel ezek kirajzolhatják az egykori erdő szegélyét.

- Szlovéniai kutatásunk előtt több vázlat is előkerült a 46/3 zászlóalj kavernáiról. Ezek egyikét sikerült kalibrálni, majd a kavernák koordinátáit GPS pontokként visszatölteni a készülékre. A helyszínen kb. 10 méteres pontossággal sikerült megtalálni a kavernák bejáratát. Sűrű bozótban ez majdnem reménytelen vállalkozás lett volna.

Ha sikerül beazonosítani az események helyszínét, akkor kezdődik a helyszíni kutatás. Ehhez 20 - 50 és 1 - 3méteres mérőszalagot, 10 méteres gumiszalagokat, 200-as szögeket, jelzőzászlókat, rajztáblát, milliméter papírt, rajzeszközt, leletes zacskót, alkoholos filcet, fémkereső műszert, ásóeszközt, (digitális)fényképezőgépet használunk. A behatárolt területen a mérőszalag, 200-as szögek és 10 méteres gumiszalagok segítségével szelvényeket tűzünk ki (10x10 m).

A szelvények területét fémkereső műszerrel vizsgáljuk át, az előkerülő leleteket a helyükön hagyjuk és jelzőzászlóval jelöljük.

A szelvény átvizsgálása után a leletek pontos helyét bemérjük, milliméter papíron, méretarányos vázlaton rögzítjük, azonosítási számmal látjuk el és felszedjük a leletes zacskókba. Az egyes szelvények leletanyagát elkülönítve tároljuk. Amennyiben a lelet a felszedés során sérülne, 10 centiméteres mérőpálcát helyezünk mellé és lefényképezzük. Az előkerülő robbanó testeket, éles lőszereket nem mozgatjuk, megjelöljük, bemérjük, majd a kutatás befejezése után a rendőrhatóság felé bejelentjük.

A kutatás befejezése után a leleteket tisztítás után elemezzük, beazonosítjuk. A felmérési vázlatot digitalizáljuk (szkenneljük) és a számító gépen grafikus formában tároljuk, a leletanyag elemzése során nyert adatokat megjelenítjük. A helyszíni kutatás eredményeit a feldolgozás után összevetjük az eseményleírással és értelmezzük a jelenségeket.

A lelőhely szelvényezett felmérését ott alkalmazzuk, ahol az esemény helyszínének kiterjedése 100x100 méternél nem nagyobb, tehát a leletanyag nagy számban kis területen kerül elő, eredeti helyzetben. Erre csak a nem művelt területeken (erdő, legelő) vagy tüzelőállások, lövészárkok feltárása során van esély. Nagy kiterjedésű összecsapások helyszínén, pl. XIX.századi csaták területén az előkerülő leletanyagot jelzőzászlókkal jelöljük és rögzítjük a GPS koordinátáit. A terület átvizsgálása után, azokon a helyeken ahol a leletanyag "besűrűsödik", részletes szelvényes felmérést készítünk, más helyek csak a GPS koordinátákat rögzítjük.

I. és II. világháborús helyszíneken amennyiben a kutatási területen tüzelőállások, lövészárkok vannak, célszerű ezek egyes szakaszait feltárni. A munka során külön tároljuk a betöltődési rétegből és a járószintről előkerülő leletanyagot. A járószint leletanyagáról eredeti helyzetben készítsünk méretarányos vázlatot, fényképfelvételt.

FIGYELEM!!!

A KÜLÖNBÖZŐ HÁBORÚS ROBBANÓTESTEK MÉG MA IS ÉLETVESZÉLYESEK. NE TÉVESSZEN MEG SENKIT A ROZSDÁS FÉMTEST, A ROBBANÓ ANYAG SOK ESETBEN MÉG ÉRZÉKENYEBB LETT A NEDVESSÉG HATÁSÁRA, SÚRLÓDÁSRA, ÜTÉSRE IS ROBBANHAT. EZEKNEK AZ ESZKÖZÖKNEK, AZ ELTELT IDŐ ÉS A KÖRNYEZETI HATÁSOK MIATT, KISZÁMÍTHATATLAN A MŰKÖDÉSE. LEHET, HOGY 100 GRÁNÁT MÉG A KALAPÁCS ÜTÉSEKRE SEM REAGÁL, DE A 101.-NEK ELÉG HA BELE ÜTKÖZIK AZ ÁSÓ. EZ EGY EMBER ÉLETÉBE KERÜLHET, EGY CSALÁD MEHET TÖNKRE A FELELŐTLENSÉG MIATT.

AKI HÁBORÚS ROBBANÓTESTET VAGY ANNAK LÁTSZÓ TÁRGYAT FEDEZ FEL, KÖTELES HALADÉKTALANUL JELENTENI A TERÜLETILEG ILLETÉKES RENDŐRKAPITÁNYSÁGON. A ROBBANÓTESTET ELMOZDÍTANI, ELSZÁLLÍTANI SZIGORÚAN TILOS. EZ VONATKOZIK A GYALOGSÁGI LŐSZEREKRE IS.