GPS ALKALMAZÁSA AZ OBJEKTUMOK FELMÉRÉSE SORÁN

 

A terepbejárás során beazonosított objektumok pontos helyét vázlaton vagy térképen kell rögzíteni. Ez legalább átlagos szintű térkép használatot követel, hiszen meg kell tudnunk határozni a mindenkori álláspontunkat a térképen. Erre vannak jól bevált módszerek, pl. amikor vonalas tereptárgyhoz - út, patak, villanyvezeték stb.- viszonyítva állapítjuk meg a helyzetünket  vagy három a terepen beazonosítható térképen ábrázolt objektum irányszögét megmérve és azokat a térképre felszerkesztve, a három egyenes metszéspontja adja meg álláspontunkat.
Ezek használható módszerek mindaddig, míg vannak a közelünkben beazonosítható tereptárgyak. Csakhogy az összecsapások helyszíne sokszor nehezen áttekinthető terepen van. Alacsony cserjés bozótban bujkálva meddő vállalkozás a helymeghatározás. Másrészt, még jól áttekinthető terepen is kemény feladat elé állítja a kutatót, ha egy védelemre alkalmas terepszakaszon árkok és gödrök látszólag kaotikus rendszerét fedezi fel. Ilyen esetben a pontos felmérés utáni "felülről rátekintés" a vázlaton kirajzolja a védelem rendszerét, megmutatja az állások rendeltetését és az ellenség irányát.

A műszaki fejlődésnek köszönhetően rendelkezésünkre áll a GPS, megfelelő eszköz ezekhez a felmérésekhez. Én egy GARMIN ETREX LEGEND készüléket használok, mely elsősorban a túrázóknak készült. Több hasznos funkcióval rendelkezik, azonban a mi szempontunkból a legfontosabb, hogy képes 500 pont koordinátáját rögzíteni a terepen és ezek letölthetők a számítógépre. Ehhez szükségünk van egy adatkábelre és természetesen egy számítógépre is. Az adatkábel soros porton kapcsolódik a géphez, ami annyiban jelenthet problémát, hogy a laptopokon általában nincs ilyen kivezetés. Ilyenkor be kell szereznünk egy USB adaptert is. A kezelő program letölthető az alábbi helyről, a neve GPS trackmaker. Az alábbiakban leírom azt a metódust, melyet én alkalmazok. Természetesen a piacon gyártók tucatjai kínálnak számos különféle típust, széles árskálán. Vannak jobb kezelő programok és digitális térkép adatbázisok is. Az írásom egy módszertani útmutató arról, miként használom a készüléket a csatatérkutatás során.

 

1. A kutatás előkészítése.
a) A legfontosabb feladat a kutatási terület meghatározása. Ez persze feltételezi, hogy adott területen lesz mit felmérni. Mielőtt bárki is holmi paranormális módszerekre gondolna, célszerű tisztázni, hogy először rendelkeznünk kell valamilyen információval ami indokolja a terep átvizsgálását. Ez származhat valamilyen külső forrásból vagy lehet a saját tapasztalatunk is. Ez utóbbi esetben pl. túrázás közben találhatunk a terepen egykori harcokra utaló nyomokat. Ilyenkor nagyjából megjegyezzük a helyet és megpróbáljuk beazonosítani a helyet térképen. A lényeg, hogy képesek legyünk meghatározni azt a területet ahol a GPS-es terepfelmérést lefolytatjuk. Ennek nagysága függ az objektumok számától, a rendelkezésre álló időtől és a munkát végzők számától. Ennek nagysága 1-50 négyzetkilométer lehet. Miután meghatároztuk a felmérendő területet, be kell szereznünk a terület szkennelt térképét. A térkép méretaránya a kis területeknél 1:10000-es nagyobbaknál 1:25000-es legyen.

b) A terület térképén két átellenes sarok területén keressünk olyan objektumokat, melyek pontszerűek (kereszt, képoszlop, emlékmű, útkereszteződés, stb) és mind a térképen, mind a terepen beazonosítható. Ez a két pont a GPS-trackmaker programhoz szükséges, mivel ezek segítségével kalibrálja számítógépünk a szkennelt térképet. Ez annál pontosabb, minél közelebb esik a pont a szkennelt térkép két átellenes sarkához.

 

1:10000-es szkennelt térkép. A bal felső sarokban lévő híd és a jobb alsó sarok útkereszteződése két ideális kalibráló pont.

2. Terepmunka
a) A terepen a legfontosabb feladatunk, hogy a kiválasztott kalibráló pontok helyét rögzítsük a GPS-ben.Nem feltétlenül szükséges ezt rögtön a kutatás kezdetén megtennünk, de fontos, hogy ne feledkezzünk meg róla.
b) A terepbejárás során a fellelt objektumok helyét útpontként rögzítsük a GPS-ben. Igyekezzünk minél nagyobb pontosságot elérni. Ez sokszor megkívánja, hogy türelmesen várakozzunk kedvezőbb műhold konstellációra. A felmért pontokat célszerű a GPS által automatikusan felkínált számok alatt rögzíteni. A készülékek lehetővé teszik, hogy magunk adjunk nevet a pontoknak, azonban ez felesleges időpocsékolás a terepen, mivel a pontokat nem csak felmérjük, hanem leírást készítünk róluk. (pl. 1-es pont, 2x2 méteres fedezék, kijárat az úttal ellentétes oldalon) Ha a felmérést legalább két fős csoport végzi, célszerű a felmérés és a leírás feladatát megosztani. Ha egyedül végezzük, akkor használjunk dikatfont. Összetett vonalas objektumok felmérésénél (pl. szakasztámpont) szintén útpontokat rögzítünk, de figyeljünk oda, hogy ezek ne legyenek 5-7 méternél közelebb egymáshoz. Az egyes pontok leírásánál térjünk ki a többi ponthoz való viszonyára is. (pl. 10-es pont, az árok jön a 4-estől az 5-ös felé, itt leágazik egy tüzelőállás felé, árok a 11-es felé. 11-es pont, tüzelőálláshoz vezető árok a 10-es felől. 12-es pont 2x2 méteres géppuska tüzelőállás középen padkával.) Ha műszeres átvizsgálás során előkerült leletek helyét rögzítjük GPS-el, az átvizsgálás befejezéséig az előkerült leleteket hagyjuk a helyén vagy felszedés után a lelőhelyet jelöljük meg, mégpedig oly módon, hogy a lelet azonosítható legyen a lelőhellyel. (pl. számozott zászló a lelőhelyen, a lelet pedig azonos számot viselő zacskóban) A felszedést szükségessé teheti a terület ismételt átvizsgálása, mivel ilyenkor a már előkerült leletek zavarják a műszert. A lelőhely pontos jelölését szintén ez indokolja, mivel a GPS 5-15 méteres mérési pontossága miatt az ennél kisebb távolságon előkerülő leletek GPS felmérése pontatlan lesz, ilyenkor a lelőhely közepének koordinátáit mérjük be és a leletek előkerülési helyeit pedig mérőszalaggal felmérve, méretarányos vázlaton rögzítjük.

 

Útpont rögzítésekor megjelenő GPS képernyő. A zászlóban látható számot a készülék automatikusan lépteti tovább az újabb útpontoknál. Ezt érdemes elfogadni. 

3) Az eredmények értékelése
Ezt a mozzanatot a GPS és a számítógép összekapcsolásával végezzük el. Ha van rá lehetőségünk, használjunk hordozható számítógépet, mivel így rögtön a mérések után, a helyszínen elvégezhetjük az adatok kiértékelését.
a) Kapcsoljuk össze a számítógépet a bekapcsolt GPS-el. Indítsuk el a GPS TrackMaker programot. A felső menüsorban kattintsunk az Interface menüre és válasszuk a Garmin interface linket. Megjelenik egy ablak. Itt kattintsunk a Product ID gombra. Ekkor a program végrehajtja a készülék felismerését. Miután ez megtörtént, a bal felső ablakban olvashatjuk készülékünk leírását és az azon tárolt útpontok, trackok és útvonalak számát. A jobb felső oldalon kattintsunk a waypoints gombra. Ekkor a program letölti a rögzített útpontokat. Ezután zárjuk be az ablakot az exit gombbal.

 

A képernyőn megjelennek a rögzített pontok. A felső menü ikonjai közül válasszuk hátulról a harmadikat, a könyv ikon melletti Insert Map Image gombot.

 

A megjelenő kereső ablakban keressük meg a bejárt terület szkennelt térképét. Nyissuk meg!

 

Ekkor az előbb használt gombtól jobbra három új gomb jelenik meg. Kattintsunk a Map Adjust Tool gombra (négyszög alulról és jobbról kék nyíllal). Ekkor két kék koordináta vonal jelenik meg, melyek együtt mozognak a kurzorral, a metszéspontjuk mindig a kurzor hegyénél. Keressük meg vele az első kalibráló pontot a térképen. (a felső ikonsorban találjuk a nagyító és kicsinyítő gombokat) Célszerű a lehetőségek határán belül felnagyítani a térképet és a kalibráló pontot pontosan a felmérés helyére vinni. Ezután kattintsunk erre a pontra. Megjelenik egy ablak. Három szövegablakot láthatunk. A felső kettő a kiválasztott pont koordinátáit mutatja. Ezzel nem foglalkozunk, hanem csak a harmadikkal. E mellett kis jelölő négyzet van pipával. Ezt kapcsoljuk ki. Ekkor a mellette lévő ablakban a Waypoint Names felirat látszik. Kattintsunk a legördülő menüre, mire a legördülő ablakban láthatjuk a rögzített pontok listáját. Válasszuk ki a kalibráló pont nevét és kattintsunk az OK gombra.

 

A kép bal felső részében látható a két kék színű koordinátavonal

Ezzel a terepen bemért kalibráló pont rögzített koordinátáit hozzárendeltük a szkennelt térkép - tulajdonképpen egy kép - adott képpontjához. Ugyanezt elvégezzük a másik kalibráló ponttal is. Így a térkép két sarkán beazonosított pontok segítségével a program felépíti és szinkronizálja a szkennelt térkép koordinátarendszerét a terület földrajzi koordinátáival és méretarányosan elhelyezi az összes bemért pontot a térképen.

Ne bosszankodjunk, ha ez nem mindig pontos. Egyrészt a GPS méréskor fennálló hibahatára jelentkezhet. Ez a hiba azt jelenti, hogy a bemért pont a legpontosabb koordináta értéktől maximun hány méterre térhet el. Lényegében ez egy adott sugarú kört jelent. Amikor vonalas objektumot mérünk fel, a hiba miatt a mérés a vonaltól különböző irányokba tolhatja a pontot, így végül a pontok többségükben kirajzolják az egyenest, de néhány nem fog ráesni. Ezért kell törekednünk, hogy a méréskor minél kisebb legyen a mérési hiba méterben jelzett értéke.
b) A pontok kiértékelése egy másik grafikus programmal történhet (powerpoint, coreldraw stb.). A képernyőt nagyítsuk addig, míg az értékelendő pontok a legjobban látszanak. Ekkor az edit menüben válasszuk a copi parancsot és a képet másoljuk a grafikus programba. Itt a pontokhoz tartozó leírás segítségével megrajzolhatjuk a felmért objektum képét.

A kék pontok jelzik a lövészárok vonalvezetését.

c) A kutatás további tervezése ismét a GPS TrackMakerrel történik. A fentiekben leírt folyamat, melynek végén a rögzített pontokat a terület térképén láthatjuk, nem csak térképpel, hanem vázlattal vagy légifényképpel is elvégezhető. A rögzített pontok kiértékelése során általában következtetéseket vonunk le. Előttünk van az állás képe és látjuk merre néznek a tüzelőállások, így a terep adottságait figyelembe véve meg tudjuk jelölni azt a helyet ahol az ellenség állásait sejthetjük. A korabeli vázlat kalibrálása után szeretnénk megkeresni a terepen is a vázlaton ábrázolt objektumokat, légifényképen különböző talaj-elszineződéseket, beásás nyomokat látunk és ezeket is szeretnénk a terepen beazonosítani. Hatalmas szántóföldeken egykori fedezékeket jelző sárgás talajfoltot, sűrű bozótosban sekély gödröket keresni nehéz mesterség lenne GPS nélkül.

A 254,8 magassági pont alatt látható barna színű négyszög négy track-vonalból áll.

Előttünk van a TrackMaker képernyője a kalibrált térképpel, vázlattal vagy légifényképpel. Kiválasztjuk a pontot amit a terepen meg akarunk keresni. A felső ikonsor ceruzát ábrázoló gombjára (PencilTool) kattintunk (a kicsinyítő gombtól jobbra). Ekkor a kurzor ceruza formájú lesz. Ha a kiválasztott pontra kattintunk, megjelenik egy ablak amiben megnevezhetjük a pontot. Az ablakot bezárva a pont megmarad a térképen az általunk megadott névvel. Ha a ceruzával vonalat húzunk akkor a vonal mint track rögzül, de a vonalak kezdőpontjait összezárva négy- vagy sokszög alakú területeket jelölhetünk ki. Ezután ismét az Interface menüt használva a megjelenő ablakban a jobb oldalon található Send To Gps gombbal az általunk felrajzolt pontokat és trackokat visszatölthetjük a GPS-re.

4. Keresés a terepen.
A GPS-en válasszuk a pont keresése funkciót és válasszuk ki az általunk szerkesztett pontot, majd adjunk menj! parancsot a készüléknek. Így a GPS oda vezet a kiválasztott pontra. Ha területet jelölünk ki, akkor célszerű a GPS térkép képernyőjével navigálva megkeresni a kijelölt területet. Ha oda értünk akkor a terület átvizsgálása alatt folyamatosan figyeljük a mozgásunkat a GPS kijelzőjén és így a kijelölt területen belül tudunk maradni.   

A GPS térkép képernyője. A középen látható háromszög a helyzetünket, a csúcsa a mindenkori haladási irányt jelzi.