Hamza Emil - Dr. Négyesi Lajos - Sőregi Zoltán

MAGYAR RAJ EREJŰ VÁLLKOZÁS NYOMAI EGY VÉRTESI SZOVJET ÁLLÁSBAN

Éliás Jenő emlékére

A kutatás előzményei és menete

Több más szakasz mellett az első éves híradóknak is én tanítottam a hadtörténelmet. Az órák során többször érintettem a csata- és hadszíntérkutatás során szerzett tapasztalataimat. Talán ennek is köszönhető, hogy Éliás Jenő az egyik szünetben elmondta, hogy lakóhelye közelében is számos második világháborús állás van. Mivel távolinak tűnt a kis vértesi falu, először arra bíztattam, hogy szerezzen be a környékről térképeket és azon rögzítse az állások helyét. - Ez egyfajta előszobáztatás a csatatérkutatóknál, mivel a komolytalan embereket csak a keresgélés és a kaland érdekli, de a levéltár már nem igazán vonzó számukra. Néhány nap múlva visszajelzést kaptam a térképtárból, hogy Jenő ott járt a térképekért és a következő órán már láthattam is az eredményeket.

Kezdett érdekelni a dolog, így az egyik hűvös tavaszi szombaton közös terepbejárásra indultunk (Éliás Jenő, Dr. Somosi György, Kreskai László Szabó Norbert, Dr. Négyesi Lajos). Jól beazonosítható szovjet állások húzódtak a falu határában. A fák törzsébe belenőtt a szögesdrót, a talajt helyenként vastagon borította a sok kilőtt töltényhüvely.

Éliás Jenő		Szögesdrót		Az első terepbejárás

Ezután gyakran beszélgettünk a további teendőkről. Májusban Jenő azzal a hírrel jött, hogy egy öreg erdész német állásokat mutatott Neki. A hétvége ismét a Vértesben talált bennünket (Éliás Jenő, Sőregi Zoltán, Dr. Négyesi Lajos). A német állásról rövid műszeres vizsgálat után kiderült hogy szovjet, de előbukkant egy éles mannlicher töltény is. Ezt a helyet alaposabb vizsgálat alá vettük. Jól körülhatárolható területen sűrűn bukkantak elő a mannlicher hüvelyek és töltények. Meglepő lelet volt néhány birodalmi pénzérme és 1942-es szerb dínár. Több szovjet töltény és hüvely is előkerült, azonban a terület egy részén markáns foltot alkottak a kilőtt 7,62-es pisztoly töltények hüvelyei.

A lelőhely vázlata

Nagy valószínűséggel egy magyar vállalkozás nyomait találtuk meg. A leleteket a megtalálási helyükön hagytuk, mivel sem időnk, sem eszközünk nem volt a lelőhely felméréséhez. Erre egy héttel később került sor, mintegy négy órás munkával.

Jött a nyár és félbeszakadtak a kutatásaink azzal a reménnyel, hogy ősszel folytatjuk.

Eljött az ősz és szomorúság költözött a szívünkbe amikor megtudtuk, hogy Éliás Jenő immár régenvolt vitézek között járja a hadak útját. Erosz nyila most halálos mérget hordozott.

A kutatás következő fázisában fel kellett tárnunk az érintett árokszakaszt. Erre azért volt szükség, mivel a felszíni nyomokból nem derült ki, hogy az adott árokszakaszt a magyar katonák a vállalkozás során elfoglalták-e és ott védekeztek, vagy csak behatoltak és gyorsan visszavonultak. Ha az árok alján nagy mennyiségű kilőtt hüvely kerül elő, az arra utal, hogy a katonák az árokból-fedezékből harcoltak, tehát az ellenség közel volt. Ha nagy mennyiségű a szovjet hüvely, akkor egy sűrűn támadott szakaszt jelez, ha jelentős számú a magyar hüvely akkor feltételezhető, hogy az árokszakaszt bizonyos ideig védték.

A Vértesi Erdészettől maximális segítőkészséget tapasztaltunk engedélykérelmünkre. Október 23-án Encsi Csaba és Szőlősi Attila erdészek fogadták csoportunkat, majd segítettek felszállítani az anyagokat a helyszínre. Több értékes információt is megtudtunk tőlük, melyek segítséget jelenthetnek majd a további munkákban. Négy órás munkával a szakosztály kutatócsoportja végrehajtotta az árokszakasz feltárását. (Dr. Somosi György, Pintér Tamás, Varga Zsolt fhdgy., Rózsafi János, Hamza Emil, Horváth Gábor, Ozsváth Zoltán, Lippai Péter őrgy. +három fő érdeklődő, Dr. Négyesi Lajos őrgy.) Az árokban nem került elő számottévő leletanyag.

Képek a kutatócsoportról

Eredmények

A lövészárok egy hegygerincet zár le. Az állás előtt 8 méter széles nyíladék húzódik. Ennek az ároktól távolabbi oldalán egysoros szögesdrót akadály húzódott. A drót maradványai benőttek a fák törzsébe. A nyiladékban valószínűleg botlódrótos gyalogsági aknamező húzódott. Erre utalhat egy előkerült MUV gyújtó. Az árok mögött kb. 25 méterre egy nagy méretű fedezék nyomai látszanak. Valószínűleg ez lehetett a vállalkozás célja.

A vizsgált szakaszon egyik szélén géppuska fedezék, a másikon pedig egy Y alakú árokszakasz található. Az Y mögött kerültek elő a pénzérmék. Valószínűsíthető, hogy a Y hátsó szárában őr volt. Itt az árok alján puska-töltősínek kerültek elő, valamint 7,62-es éles pisztolytöltény. A szétszóródott aprópénz és a pisztolytöltények valószínűleg az őr kiemelésére utalnak. Nagy az elszórt mannlicher élestöltények száma a kilőtt hüvelyekhez viszonyítva: 56 kilőtt hüvely és 40 db. töltény. Ezek elhelyezkedése rendszerint csoportos, valószínűleg a kúszás vagy a katonák hevesebb mozdulatainak hatására - lehasalás, felugrás vagy közelharc - szóródott a zsebükből vagy zsákjukból. Az árok előtt egy öreg vastagtörzsű fa mellől és az árok ehhez közeli oldalfalánál tele mannlicher töltőkeret került elő. Ezeket valószínűleg azok a katonák rakhatták ki maguk mellé akik az árok előtt biztosítani maradtak vissza. A két töltőkeret csoport két különböző személytől származhat. Felmerülhet annak a lehetősége, hogy az árok oldalában talált töltőkereteket eredetileg a gazdája a mellvédre helyezte és azok később csúsztak az árokba. Ezt azonban megkérdőjelezi, hogy a két töltőkeret egymáson feküdt. Az esetleges becsúszás során valószínűleg elmozdultak volna. A két csoport egymástól 3 méterre feküdt, ez a távolság elfogadható két biztosító katona között, főleg ha egyikük az árok külső oldalán, a másikuk pedig az árokban helyezkedik el.

Géppuska állás		Az árok feltárása		A lőszer depó

Az árok előtt fekvő géppuska állás mellett egy mannlicher töltény került elő, a csappantyúján ütőszeg nyommal. A fegyverszakértői vizsgálat kimutatta, hogy a töltény nem elcsettent, ehhez sekély az ütőszegnyom. Valószínűleg: a töltényt (8X56R 31M ML 40) csőre töltötték egy 31M (M95 Mannlicher karabély átalakítva a 8X56R kaliberü töltényhez) vagy egy 35M puskában. Ezután az ütőszeg anyát visszatartva elhúzták az elsütő billentyűt, ezzel fesztelenítették az ütőszeg rugót. A fesztelenítés utolsó fázisában az ütőszeganya kicsúszhatott az azt visszatartó ujj alól és emiatt az ütőszeg kis erővel a csappantyúnak ütközött. A fegyver kezelője ezt követően ismételten töltőfogást végzett, amikor is ezt a bizonyos lőszert ürítette a fegyverből. A töltényen tapasztalt jelenség ismételten a vállalkozás tényét erősíti. Az eseményre hideg téli időben került sor. Valószínűleg a csoport egyik tagja megindulás előtt csőre töltötte a fegyverét. A hidegben vagy a kesztyű miatt vagy az ujjai merevsége miatt nem tudta megtartani az ütőszeg anyát és ezért keletkezett a sekély ütőszegnyom. A lőszer ezután a fegyverében maradt. Az ürítésre akkor kerülhetet sor amikor a vállakozás során tűzharcra került sor. A katona idegességében, automatikusan töltőfogást hajtott végre. A töltény helyzete tehát jelzi a katona helyzetét a harc kezdetekor. Ez arra utal, hogy egyike volt az árok előtt biztosítóként visszamaradt katonáknak. A vállalkozások gyakorlati végrehajtásának tapasztalata azt mutatja, hogy kis kötelék a fgyvert csak felfedésük esetén használnak. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az árok előtt és az árok területén kilőtt hüvelyek a biztosítóktól, az árok mögöttiek pedig a végrehajtóktól származnak, akik azokat visszavonulásuk során lőtték ki.

Kézigránát fej		Mannlicher ütőszegnyommal		Vécsei kézigránát

A vázlat bal alsó sarkában kilőtt 7,62-es hüvelelyek csoportja látható. A fegyverszakértői vizsgálat megállapította, hogy a hüvelyek PPS 41 géppisztolyból származnak. A hüvelyeket két csoportra lehetett különíteni. A két csoport egymástól elkülönülő csoportot alkot. Ez alapján feltételezhető, hogy két géppisztolyos szovjet katona felfedezte a behatolást és lőtt a vállkozást végrehajtó magyar katonákra.

A kutatási területen felfedeztünk egy lőszer depót, melyben szovjet és magyar puskatöltények voltak. Valószínűleg a háború utáni gyűjtögetés nyoma. Az árok más szakaszán magyar vécsei kézigránátok kerültek elő. Ezeket valószínűleg zsákmányanyagként kerültek a szovjet katonákhoz (szovjet állásokban rendszeresen előfordul). A kutatott árokszakaszon előkerült egy vécsei biztosító villa is, azonban ez nagy valószínűséggel a vállalkozás résztvevőitől származhat.

Mi történt?
(következtetések)

A vállakozást 8-9 fő hajtotta végre. Az elindulás előtt a katonák tele tömték a zsebeiket tartalék lőszerrel. Csőre töltötték fegyvereiket és megindultak az szovjet állás felé. Miután átjutottak a drótakadályon, végrehajtották az őr kiemelését. Ennek során az Y alakú árokszakasz mögött közelharcra került sor. Ez valószínűleg sikerrel járt mivel 3-4 fő az ároktól 6-8 méterrel távolabb jutott a nagy méretű fedezék felé. Nem zárható ki annak a lehetősége sem, hogy itt valamilyen jármű állt amit megsemmisítettek. A 3 esetleg 4 csoportban fellelt éles lőszerek arra utalnak, hogy a katonák itt tartózkodtak amikor kitört a tűzharc. Az árok előtt 3-4 katona maradt vissza biztosítani. közülük ketten az árokban, ketten pedig az árok előtt helyzkedtek el. Ketten maguk mellé készítettek tele töltőkereteket.

A vázlat jobb széle felől az árokban érkező két PPS géppisztolyos katona nyitott tüzet a csoportra. Lehetett véletlen felfedezés, de tulajdonítható a célobjektum megsemmisítésének is. Az, hogy a csoport fele biztósítóként vissza maradt, arra utal, hogy az árok mögött nem számoltak jelentősebb közelharccal - nem elfoglalni akartak valamit - hanem egy gyors akció után a fedezett visszavonulás volt fontos.

Szovjet géppuska állás feltárása

A tűzharc kezdetekor a végrehajtó csoport tagjai az ároktól 6-8 méterre voltak. Ösztönösen a földre vették magukat, de azután visszarohantak az árokhoz - erre utal több széttaposott hüvely az árok mögött. Valószínűleg a vázlat bal széle felől is közeledtek szovjet katonák. Itt vezet egy erdei út, de erre utal az árok mellett talált nagy számú kilőtt hüvely. Ezek helyzete arra utal, hogy az árokból, (a vázlat szerint) balra irányzott puskából lőtték ki.

Érdekes a szerb dinárok előbukkanása a feltételezett közelharc helyszínén. Éliás Jenő nagyszüleitől megtudta, hogy 1945-ben, amikor a harcok elől az erdészházba menekültek, oda egy ízben szerb katonák is betértek akik a közelben harcoló szovjet alegységhez tartoztak. Az állásban előkerültek az unatkozó katonák tevékenységének nyomai is. Mannlicher töltény melynek hegyét egy csőbe dugva letörték és a lőport kiöntötték. Az Y hátsó szárában mannlicher töltény, letört heggyel és a hüvelytalpon vágás nyomokkal (valószínűleg gyalogsági ásóval bekalapálták egy fatörzsbe). Egy távolabbi fedezék mellett 7,62-es Tokarev töltényhüvely, melyet 9 mm-es pisztolyban sütöttek el. Nem egyedi jelenség, más területen is tapasztalható, hogy a szovjet katonák unalmukban előszeretettel "barkácsoltak".