2001 június 25-én a Honvéd Kulturális Egyesület és a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténelem Tanszéke közös rendezésében
"Csaták néma tanúi" címmel sor került a csata- és
hadszíntérkutatók első konferenciájára. A rendezvény célja
volt, hogy:
lehetőséget teremtsen mindazok tevékenységének bemutatására,
akik tudományos igényű hadtörténelmi kutatásokat folytatnak
egykori összecsapások helyszínein
összegezni az eddigi kutatások tapasztalatait, feltárni azokat
a munkamódszereket, melyek a csata- és hadszíntérkutatás során
alkalmazhatók
megfogalmazni a csata- és hadszíntérkutatás jövőbeni
feladatait, a kutatók és az állami intézmények együttműködésének
lehetőségeit, a feltárt információk leghatékonyabb gyűjtésének,
nyilvántartásának és felhasználásának módját.
A konferencia Veress D.
Csaba hadtörténész köszöntő szavaival
vette kezdetét, majd az előadások következtek. Lénárt Sándor
őrgy. a mezőkeresztesi csata egykori színhelyén folytatott
terepbejárásairól, Dr. Szabó József János alez. a Keleti-Kárpátokban
az Árpád-vonal maradványainak kutatásáról, Hangodi László
a Balaton-felvidék II. világháborús repülőgéproncsairól,
Nemes Zsolt fhdgy. az 1. Honvéd Aknakutató és Tűzszerész Zászlóalj
tevékenységéről, Négyesi Lajos őrgy. a csatatérkutatásról,
Dr. Winkler Gusztáv Mosonmagyaróvár erődítéseiről, Dr. Kováts
László Dezső pedig Kováts Mihály ezredesről beszélt.
A konferencia résztvevői többségében nem voltak ismeretlenek
egymásnak. Tudtunk egymás kutatásairól hiszen a közös érdeklődés,
a közös hobbi hozott össze bennünket. Az utóbbi időben
egyre nagyobb az érdeklődés a háborús maradványok iránt,
egyre többen fémkeresőznek és ásogatnak. Odáig azonban csak
kevesen jutnak el, hogy ne csak a tárgyak összegyűjtésére
koncentráljanak, hanem az egykori események nyomait lássák,
kutassák. Természetesen bennünk is ott van az "egészséges
kincskereső ösztön", - e nélkül nem érdemes terepkutatásokba
kezdeni, - de egy meghatározott esemény nyomait keressük, így
minden nyom - repesz, töltényhüvely stb.- értékes információt
hordozhat.
A konferenciát követő
beszélgetés során a továbblépés lehetőségét
kerestük. Winkler Gusztáv vetette föl, hogy a térinformatikai
szakmérnök hallgatók őszi terepgyakorlatát összekapcsolhatnánk
egy hadtörténeti objektum kutatásával. Hosszas egyeztetés és
szervező munka után 2001 októberében egy második világháborús
szovjet védőállást kutattunk át. Ez elsősorban a kutatásmódszertan
szempontjából volt tanulságos. A területről csak annyit
tudtunk, hogy 1945 január végétől, március végéig folyt
itt harctevékenység. Az előzetes átvizsgálás során POMZ-2-es
gyalogsági aknákat találtam, melyek éles állapotban az
eredeti telepítési helyükön feküdtek. Ebből arra következtettem,
hogy a terület viszonylag érintetlen, a kutatás során
rekonstruálható az 1945-ös állapot. A három napos kutatás
során a térinformatikai szakmérnök hallgatók pontos felmérési
rajzot készítettek az állásról, átkutattunk egy 100x50 méteres
területet és az előkerülő leletek helyét pontosan rögzítettük,
majd kutató árkokkal vizsgáltuk az állás néhány szakaszát.
2001 őszén a Honvéd Kulturális Egyesület és a Magyar Természetbarát
Egyesület támogatásával kialakítottunk egy helytörténeti
bemutatóhelyet Dobogókőn az Eötvös Károly turistaházban,
ahol a Pilisi kutatásaink eredményeit mutatjuk be.
Az elvégzett munka
megmutatta, hogy csak a jól előkészített,
alapos kutatás hoz tudományos eredményeket. Ehhez azonban meg
kellett teremteni a kutatás szervezeti kereteit. 2002 február
28-án előzetes egyeztetések után a megalakítottuk a Magyar
Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályát.
Az elnöki tisztségre Dr. Holló József vezérőrnagyot, a Hadtörténeti
Intézet és Múzeum főigazgatóját, alelnöknek Dr. Winkler
Gusztávot a BME adjunktusát (2002 őszén lemondott, új alelnököt
nem választottunk), titkárnak Dr. Négyesi Lajos őrnagyot válaszottuk.