2001 június 25-én a Honvéd Kulturális Egyesület és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténelem Tanszéke közös rendezésében "Csaták néma tanúi" címmel sor került a csata- és hadszíntérkutatók első konferenciájára. A rendezvény célja volt, hogy:
lehetőséget teremtsen mindazok tevékenységének bemutatására, akik tudományos igényű hadtörténelmi kutatásokat folytatnak egykori összecsapások helyszínein
összegezni az eddigi kutatások tapasztalatait, feltárni azokat a munkamódszereket, melyek a csata- és hadszíntérkutatás során alkalmazhatók
megfogalmazni a csata- és hadszíntérkutatás jövőbeni feladatait, a kutatók és az állami intézmények együttműködésének lehetőségeit, a feltárt információk leghatékonyabb gyűjtésének, nyilvántartásának és felhasználásának módját.
A konferencia Veress D. Csaba hadtörténész köszöntő szavaival vette kezdetét, majd az előadások következtek. Lénárt Sándor őrgy. a mezőkeresztesi csata egykori színhelyén folytatott terepbejárásairól, Dr. Szabó József János alez. a Keleti-Kárpátokban az Árpád-vonal maradványainak kutatásáról, Hangodi László a Balaton-felvidék II. világháborús repülőgéproncsairól, Nemes Zsolt fhdgy. az 1. Honvéd Aknakutató és Tűzszerész Zászlóalj tevékenységéről, Négyesi Lajos őrgy. a csatatérkutatásról, Dr. Winkler Gusztáv Mosonmagyaróvár erődítéseiről, Dr. Kováts László Dezső pedig Kováts Mihály ezredesről beszélt.
A konferencia résztvevői többségében nem voltak ismeretlenek egymásnak. Tudtunk egymás kutatásairól hiszen a közös érdeklődés, a közös hobbi hozott össze bennünket. Az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a háborús maradványok iránt, egyre többen fémkeresőznek és ásogatnak. Odáig azonban csak kevesen jutnak el, hogy ne csak a tárgyak összegyűjtésére koncentráljanak, hanem az egykori események nyomait lássák, kutassák. Természetesen bennünk is ott van az "egészséges kincskereső ösztön", - e nélkül nem érdemes terepkutatásokba kezdeni, - de egy meghatározott esemény nyomait keressük, így minden nyom - repesz, töltényhüvely stb.- értékes információt hordozhat.
A konferenciát követő beszélgetés során a továbblépés lehetőségét kerestük. Winkler Gusztáv vetette föl, hogy a térinformatikai szakmérnök hallgatók őszi terepgyakorlatát összekapcsolhatnánk egy hadtörténeti objektum kutatásával. Hosszas egyeztetés és szervező munka után 2001 októberében egy második világháborús szovjet védőállást kutattunk át. Ez elsősorban a kutatásmódszertan szempontjából volt tanulságos. A területről csak annyit tudtunk, hogy 1945 január végétől, március végéig folyt itt harctevékenység. Az előzetes átvizsgálás során POMZ-2-es gyalogsági aknákat találtam, melyek éles állapotban az eredeti telepítési helyükön feküdtek. Ebből arra következtettem, hogy a terület viszonylag érintetlen, a kutatás során rekonstruálható az 1945-ös állapot. A három napos kutatás során a térinformatikai szakmérnök hallgatók pontos felmérési rajzot készítettek az állásról, átkutattunk egy 100x50 méteres területet és az előkerülő leletek helyét pontosan rögzítettük, majd kutató árkokkal vizsgáltuk az állás néhány szakaszát.
2001 őszén a Honvéd Kulturális Egyesület és a Magyar Természetbarát Egyesület támogatásával kialakítottunk egy helytörténeti bemutatóhelyet Dobogókőn az Eötvös Károly turistaházban, ahol a Pilisi kutatásaink eredményeit mutatjuk be.
Az elvégzett munka megmutatta, hogy csak a jól előkészített, alapos kutatás hoz tudományos eredményeket. Ehhez azonban meg kellett teremteni a kutatás szervezeti kereteit. 2002 február 28-án előzetes egyeztetések után a megalakítottuk a Magyar Hadtudományi Társaság Csata- és Hadszíntérkutató Szakosztályát. Az elnöki tisztségre Dr. Holló József vezérőrnagyot, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatóját, alelnöknek Dr. Winkler Gusztávot a BME adjunktusát (2002 őszén lemondott, új alelnököt nem választottunk), titkárnak Dr. Négyesi Lajos őrnagyot válaszottuk.